Alternatív gyógyászat a Mirage Medic Hotelben

Alternatív gyógyászat a Mirage Medic Hotelben




Közérdekű információk

Nagykövetség, konzulátus:
Magyar Köztársaság Nagykövetsége
San Li Tun, Dong Zhi Men Wai No.10 Beijing 100600
Telefon: (86)10 6532-1431.
 http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CN/HU/ 


Kínai Népköztársaság

Mindenek előtt akkor, az unalmas adatok:

  • Népesség: 1 315 884 000 fő, kiterjedés: 9,6 millió km2
  • Éghajlat: Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a tropikus és szubtropikus övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelően Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszunhatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felől érkező meleg monszun szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos. Télen viszont északnyugat felé haladva egyre szárazabb és hidegebb az időjárás. Tehát délkeleten a nyár forró és csapadékos, a tél enyhe és csapadékos, míg északnyugaton a nyár forró és csapadékos, a tél hideg és száraz. Természetesen egyes területeken a domborzat jelentősen módosítja ezeket a tendenciákat.
  • Főváros: Peking, a hivatalos nyelv: mandarin kínai
  • Vallás: buddhista (80%), taoista (4%), muszlim, protestáns
  • Időeltolódás: UTC+8, pénznem: Renminbi - Jüan (RMB¥) (1 jüan=10 jiao=100 fen)
  • Vízum: Szükséges. A hatóságok a kérelmező személy státuszának, a látogatás céljának, illetve útlevele típusának megfelelően kiállíthatnak „Diplomáciai", „Udvariassági", „Szolgálati" vagy „Általános" Vízumot. Az Általános Vízum további nyolc alkategóriára osztható (C, D, F, G, J-1, J-2, L, X és Z típusú).
  • Borravaló: A borravalót adni Kínában a szállodán kívül nem szokásos, sem az étteremben, sem pedig a taxisnak.

Az ország, ahol megáll az idő

A kelettől nyugatig mintegy ötezer kilométer kiterjedésű Kína három időzónát érint, de a kommunisták 1949-es hatalomra jutása óta a nemzeti egység kifejezéseképpen mindenütt egyformán, a pekingi időnek megfelelően járnak az órák. Ez azt jelenti, hogy a nyugati végeken telenként csak délelőtt tízkor, két órával a tanítás és az irodai munkanap kezdete után virrad. Sokan azonban a biológiai ritmusukhoz kényelmesebben illő – bár nem hivatalos – helyi időbeosztáshoz igazodnak. Sok helyen például a kisdiákok a tanítási szünetekben vacsorázás közben éjszakai tévéműsorokat nézhetnek.

Különc, zsémbes hírharangok

A kínaiak korántsem olyan jámborak, gépiesek és alkalmazkodók, amilyeneknek sokan képzelik őket. Az ott készült egyik fotómon egy kilenc év körüli kisfiú Superman-jelmezben sétáltatja fehér uszkárját. Egy másik fényképet sajnos elszalasztottam: egy középkorú sanghaji hölgy szintén uszkárt sétáltatott, de azt a kutyát a farkától az orra hegyéig rózsaszín pöttyösre festették. A kínaiak imádnak pletykálni, nyilvános szóváltásba keveredni, remek a humoruk (némelyik ismerősöm rajong Woody Allenért), csak úgy ontják az avantgárd művészetet, a volán mögött ülve lépten-nyomon dudálnak, és szünet nélkül szidják a hivatalokat meg az ügyfélszolgálatokat.

219 megaváros

Hallott már valaha Csungkingről? Én csak azóta, hogy Kínába járogatok. A világ legnagyobb városa – az autó- és motorgyártás, élelmiszer-feldolgozás, vegy-, textil-, gép- és elektronikai ipar roppant központja, mely fölé szürke égbolt borul. Csakis Kínában létezhet 31 milliós település, amelyről a külföldiek szinte nem nagyon tudnak. 2025-re még az ország jelenlegi születési rátája mellett is 219 város lakossága haladja majd meg az egymilliót – míg Európában ma 35 ilyen akad.

Nem is olyan spéci a „sütlizs”

A nyugati köztudatba bekerült kínai ételek a hongkongi kantoni konyha készítményeinek erősen korlátozott változatai, úgyhogy például a kínaiak zömének fogalma sincs, mi az az édes-savanyú sertés – a sült rizst pedig reggelire fogyasztják. Sőt, egy kínai ismerősöm anyukája „külföldi sertésnek” hívja az édes-savanyút. A kínai konyha legalább nyolc fő tájegységre és több ezer helyi változatra oszlik. A nyugatiaknak ismerős kantoni koszt mellett tehát ott a fűszeres hunani és szecsuani, a bambuszban meg gombában dúskáló anhuji, a tenger gyümölcseit föltálaló fucsieni, a földimogyoróval, gabonával és ecettel nem fukarkodó santungi, a rengeteg sült és párolt fehérhúsú halat felhasználó, édeskés csiangszui, valamint a zsírszegény, főleg a friss ízeket hangsúlyozó csöcsiangi. A kínaiak rajonganak az érdekes állagú falatokért, így aztán lelkesen esznek olyasmit, mint a halfej – amelynek húsát a csontokról egyenesen a szájukba kapargatják –, viszont a fehér halfilét unalmasnak találják. A hamburgertől vagy a bifsztektől meg egyenesen irtóznak egyöntetű íze és állaga miatt. A csirkemell pedig annyira jellegtelen a kínai ínynek, hogy az élelmiszerboltban az a legolcsóbb hús, leginkább állateleségnek vásárolják.

Egyébként a nyugati konyha, például az olasz – vagy a művelt Sanghajban a francia – inkább divatos, semmint élvezetes a kínaiak számára. És bár a nagyvárosokban minden sarkon működik kávézó, magát a kávét nem sokan kedvelik. A Kentucky Fried Chicken ezzel szemben fergeteges sikert aratott, mintegy kétezer üzlete nyílt – az Egyesült Államokon kívül sehol nincs ennyi. Kell-e mondani, hogy a csirkeszárny sokkal népszerűbb, mint az unalmas mell? Kína mindinkább a finom borok tömegpiaca, de a nemes nedűket sokszor zöld teával, sőt akár kólával keverve isszák. Százezer forintnak megfelelő árú palackok pedig felbontatlanul, ajándékként vándorolnak.

Be vannak hálózva

Kína a világ legnagyobb mobiltelefon-piaca, 900 millió polgára rendelkezik soucsi-val („kézi géppel”) – gyakorlatilag az összes felnőtt, mint Nyugaton. Emellett a kínai városlakók átlagosan a szabadidejük 70%-ában barangolnak a világhálón. Becslések szerint ötvenezer állami alkalmazott figyeli az internetezést, és a politikai ellenzék hivatalosan be van tiltva. Az ellenőrzés azonban nem könnyű, és Kínában kétszázmillióan blogolnak, közülük sokan bírálják a hatóságokat. 2011-ben az internet serkentette arab tavasz a hatalmon lévők egy részét arra indította, hogy szigorításokkal próbálkozzanak, de csak mintegy harminc személy ellen indult eljárás valamilyen vétségért.

A nyugati közösségi kapcsolatépítő hálózatok, például a Facebook és a Twitter szintén nem elérhetők, de kínai megfelelőik – a Twitter helyetti Hszinlang Vejpo és Tenghszün Vejpo meg a Facebookot pótló Zsenzsen és Kajhszin – éppolyan hatékonyak. 2011 júliusában, miután Csejcsiang tartományban két vonat összeütközött, a hatóságok minden híradást cenzúrázni igyekeztek. A szerelvényeken rekedtek azonban üzeneteket posztoltak a Hszinlang Vejpón, mielőtt kimentették őket.

Ven Csia-pao miniszterelnök néhány nap múlva látogatott a helyszínre, és szükségesnek érezte, hogy magyarázatot adjon: azért nem tudott előbb odautazni, mert beteg lett. Ezt a kínai közösségi hálózatok első politikai jellegű diadalaként értékelik.

Élelmes náció

A kínaiak üzleti érzéke rendkívül fejlett, az ember el sem akarja hinni, hogy hivatalosan mindmáig kommunista rendszerben élnek. Egy ismerős asszonnyal egy pekingi nagyáruházban jártam. Ékszereket nézegetett. Miután semmi kedvére valót sem talált, az eladó kitűzőkkel teli tálcát húzott elő a pult alól. Magánvállalkozásban árulta a brosstűket – saját boltot működtetett az áruház épületén belül. Bőröndüzemben dolgozó kínai barátnőm nemrégiben úgy döntött, hogy díszállat-kereskedést nyit (rohamosan terjed az állattartás), ezért megkérdeztem, fölmondja-e az állását.

Azt felelte, esze ágában sincs. A főnöke befektetett az új vállalkozásába, és fizetésemelést adott neki, hogy a munkahelyén maradjon és inkább vegyen fel magának egy üzletvezetőt. Ez azt a kínai alapelvet példázza, hogy a barátság és a bizalom fontosabb az előnyös üzletnél. A kínaiak inkább kötnek előnytelen megállapodást ismerőssel, mint előnyöset egy idegennel.

A hit titokzatos útjai

A hivatalosan ateista Kínában tömegek fordulnak a kereszténység felé. Becslések szerint az országban 54 millióan vették föl a vallást – többen, mint Olaszországban –, közülük 40 millióan protestánsok és 10 millióan katolikusok. A titkosrendőrség – a Közbiztonsági Hivatal – időről időre megzavar istentiszteleteket, sőt előállít hívőket, és néhány órás őrizetben tartás után engedi szabadon őket, csak hogy megmutassa, ki az úr. Ez a mérsékelt vallásüldözés azonban mit sem árt a hit terjedésének. Vagyonos üzletemberek már saját gyülekezeteket hoznak létre, és nagyra törő tervek keretében Kína-szerte felekezeti „márkák” építéséről beszélnek.

A kereszténység kínai értelmezése azonban zavarba ejtő lehet. Egy „hívő” nőismerősöm még nem hallott Jézusról, és nem tudta, hogy a feszületnek vallási jelkép volta mellett mi a jelentősége. Ő ama reményért jár templomba, hogy beszélhet elhunyt édesapjával.

Böfögni illik

A kínai etikett valóságos aknamező:

  • Soha ne bontsa ki azonnal a kapott ajándékot!
  • A szürcsölés és a böfögés tisztelettudónak minősül.
  • Az asztalnál mindent kóstoljon meg, amivel kínálják!
  • Üzleti ebéden és vacsorán üzletről szót ejteni modortalanság.
  • Nem modortalanság viszont értekezlet közben mobilhívást fogadni, azután hangos beszéddel minden mást ellehetetleníteni.
  • Nem neveletlen, aki a szájához emeli az evőcsészét.
  • Az üzleti szerződés a tárgyalás kezdete. Mihelyt a felek megállapodtak az árban, és kezet adtak rá, nem szokatlan, hogy a vásárló árengedményt kér.
  • A már a kommunista rendszer idején felnőttek a borravalót sértésnek tekintik.
Egy ország, sok nyelv

Kínában szinte mindenki beszéli a mandarint, a kínai nyelvnek a pekingi dialektuson alapuló, standardizált válfaját. Az 56 különálló etnikai csoporthoz tartozó kínaiak zöme azonban szívesebben használja a 292 helyi nyelv valamelyikét. A legelterjedtebb a kantoni, amelyet 70 millióan beszélnek, köztük a hongkongiak. A nyugati nagyvárosok kínai negyedeiben is ez az uralkodó.

A kínai írás 80 ezer írásjegyet használ – ebből legalább háromezer kell ahhoz, hogy az ember egyáltalán olvasni tudjon –, de Kínában szinte mindenki megérti, bármilyen nyelvet beszél is.

A gyermekek azonban hétéves korukig a latin betűs pinjint használják, mert azt sokkal könnyebb megjegyezni, mint az írásjegyeket. Ha pedig a kínaiak komputeren vagy telefonon gépelnek, akkor latin betűket billentyűznek be, a készülék megjeleníti az azokhoz rendelhető írásjegyeket, és kiválasztják a megfelelőt.

A világ országai közül állítólag Kínában beszélnek legtöbben angolul. Mintegy 300 millióan tanulták vagy tanulják a nyelvet.

A matematikával együtt ez a legfontosabb iskolai tantárgy, mert azt tartják, hogy a legjobb pályákhoz nyit utat – bár nyugati cégek gyakran tapasztalják, hogy a jó angoltudással állásra jelentkezők máshoz nem is nagyon értenek.

Egyesek még meg is operáltatják a nyelvüket, mert úgy vélik, akkor könnyebben ki tudják ejteni az angol szavakat, főleg a híresen nehezeket, amelyek l és r hangot tartalmaznak.

Bármilyen is, ez a hazájuk

Megkérdeztem egyébként nagyon liberális kínai barátnőmet, Amyt, hogy aggasztja-e a tibetiek nehéz sorsa. Azt felelte, nem, mivel nincsenek tibeti ismerősei, de hozzátette, hogy ha lennének, akkor a segítségükre sietne. Elmagyarázta, hogy a kínaiak habozás nélkül feláldozzák magukat a szeretteikért és magáért Kínáért, de hagyományosan nemigen törődnek azokkal az idegenekkel, akik történetesen a honfitársaik. Ez a helyzet lassanként megváltozik, különösen, ha gyermekekről van szó – ezt mutatja annak a kétéves kislánynak a minap nagy felzúdulást keltett halálesete, akit a Kuangtung tartományi Fosanban gázoltak el, és a járókelők rá sem hederítettek. A kommunista uralom ráadásul erős közösségi szellemet gerjeszt. Egy brit barátom, aki a Hongkonghoz közeli, gyorsan fejlődő elektronikai iparáról nevezetes Sencsenben él, nem győz álmélkodni szomszédai közösségi szemléletén. – A hétköznapi élet továbbra is jó értelemben vett, határozottan szocialista jelleget sugároz – mondja. – Miután a helybeli pártfunkcionárius gondozatlannak találta az utcánkat, nagytakarítást szervezett. Nem volt semmi erőszakoskodás, mindenki kivette a részét a megmozdulásból, amely tényleg remek légkörben zajlott.

A kommunista gyökerek miatt az alapvető javak és szolgáltatások – bérlakás, egészségügyi ellátás, oktatás, közlekedés – olcsón hozzáférhetők, és egy Gallup-felmérés nemrég megállapította, hogy az amerikai szegényeknek háromszor nagyobb valószínűséggel nincs pénzük élelemre, mint a kínai szegényeknek. A kínai ipar durván környezetszennyező, de sok a helyi környezetvédő kezdeményezés. Az üzletek és közintézmények fölösleges világítását éjszakára lekapcsolják, sok helyütt a piros lámpánál várakozó autóbuszok motorját is kötelező leállítani. A halál órája

Még a művelt, intelligens kínaiak is erősen babonásak. Általánosan elterjedt hiedelem, hogy a nyolcas szám szerencsét, a négyes balszerencsét hoz, az épületekben a harmadik emelet fölötti szintet ritkán nevezik negyediknek.

A babonásság még egy apró ajándék vásárlását is megnehezíti. Számos cikk kerülendő, ilyen például a kapcsolatok megszakadását jelképező olló, a kínaiul a „halál” szóval azonos elnevezésű óra, a párok különválására emlékeztető jelentést hordozó körte, valamint a cipő, amely azt sugallja, hogy a megajándékozottnak ideje odébbállnia. És persze a zöld fejfedő is, mert egy régi kínai kifejezés, a „zöld kalapot hord”, valakinek a felszarvazottságára utal.

Ilyen előnnyel jár a magány

A híres márkájú termékek éppolyan drágák Kínában, mint Nyugat-Európában – egy pár edzőcipő például 30-40 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül.

Miután a középosztálybeli kínaiak heti keresete ennek a fele, akkor hát hogyan engedhetnek meg maguknak ilyesmit? A kommunisták egykézést ösztönző politikája miatt. A szülők, nagyszülők és dédszülők összes megtakarított pénzüket az egy szem csemetére költhetik, ezzel gyakran jócskán felnőttkoráig megteremtik a kényelmes megélhetésének kereteit.


Történelem

Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.

A mondabeli első kínai császár Huang-ti volt, aki i. e. 2100-ban megalapította az első kínai államot a mai Peking környékén.

I. e. 221-re teszik, hogy a Csin állam Cseng vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, és létrejött az egységes kínai állam. A létrejött császárság etnikumok szempontjából igen változatos volt. Területe a legtöbb irányból védett volt, keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető a vidék. A nomád népek támadásainak kivédése volt a cél, amikor megépült i. e. 5-1. évszázad között a Kínai Nagy Fal erődrendszer, melynek egységesítése Cseng császár érdeme.

A Csin-dinasztia, majd az azt követő Han- és 2. Csin-dinasztia uralkodása során Kína óriási fejlődésen ment keresztül. Azonban a virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása végetvetett. Ennek következtében Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd a Szuj-dinasztia által újra egyesült. Később a Tang-dinasztia vezetésével 875-ig egységes volt, amikor is sok fejedelemségre esett szét. Ekkor megkezdődött az „öt dinasztia kora", amely 960-ig tartott. A Szung-dinasztia vezetése alatt Kína újraegyesült, majd 1127-es dzsürcsi hódítás, majd az 1279-es mongol betörés után véget ért a kínai uralkodók kora. 1279-ben Kubiláj mongol vezér lett a kínai császár, és megalapította a Jüan-dinasztiát, amely helyébe 1368-ban a Ming-dinasztia lépett. Végül, 1644 és 1911 között a mandzsu Csing-dinasztia uralkodott. Ez a dinasztia húzta meg Kína jelenlegi határait Tajvan és Tibet elfoglalásával, valamint Oroszországgal való egyeztetésekkel Kína északi határáról. A terjeszkedés a 18. század végéig tartott, majd Csien-lung császár halálával megindult Kína bomlása.

Az 1842-es, majd 1856-60-as ópiumháborúk során Kína lényegében angol függőségbe került. Közben az elnyomott tömegek egyre növelték erejüket, az 1901-ben levert boxerlázadás után, 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot, és Kína köztársasággá alakult. Azonban hamar kitört a káosz az országban. A közben megalakult népi egységfront 1925-ben polgárháborúba kezdett, amely 1949-ig tartott. Ekkor a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang (Nemzeti Párt) pártot Tajvan szigetére, és létrejött a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaság, majd 1950-ben Tajvanon a Kínai Köztársaság. 1958-ban Mao Ce-tung meghirdette a sztálinista politikát átvevő „Nagy ugrást", amely az 1966-69-es kulturális forradalomban teljesedett ki.

A 70-es évektől kezdve Kína folyamatosan bontja le merev, diktatórikus rendszerét, és halad a kapitalista gazdaságpolitika felé. Eközben a kommunizmus végig hatalmon maradt, így a demokráciát követelő 1989-es diáklázadást is vérbe fojtotta a karhatalom.

Közlekedés

Magyar jogosítvánnyal Kínában nem lehet autót vezetni, a magyar hatóság által kiállított nemzetközi jogosítványt honosíttatni kell az illetékes kínai hatóságnál.

Belföldi közlekedés repülőgéppel vagy vonattal lehetséges. Kínában magánszemély csak egyszeri útra szóló vonatjegyet válthat, s gyakori, hogy egy-egy vonatra az indulás előtt több nappal sem lehet már jegyet kapni. Tibet tartományba csak kínai utazási iroda által szervezett keretek között, kínai kísérővel, külön engedéllyel lehet beutazni, s így is csak meghatározott körzetekbe.

A nagyvárosok tömegközlekedése megfelelő és olcsó, de kínai nyelvismeret hiányában nem áttekinthető.

Telefonálás: Kínából külföldre telefonálni újságárusoknál vagy vegyesboltokban könnyen beszerezhető 50-, 100- vagy 200 jüanos telefonkártyával ajánlatos, egyébként igen drága. Egy 50 jüanos (6 USD) kártyával kb. 10 percig lehet Magyarországra telefonálni. A telefonvonalak minősége jó, az összeköttetés könnyen megteremthető. Ha Kínából Magyarországra akarunk telefonálni, előbb 00-t, majd utána a körzetszámot kell tárcsázni, 06 hívása nem szükséges.

Elektromosság: 220 V

Kultúra

Gasztronómia

A kínai konyha méltán világhírű, a legízletesebb specialitások azonban kizárólag éttermekben és szállodákban kaphatók, a hétköznapi étkezésben a híres kínai ételek nem szerepelnek. Négy különböző tájjellegű ételkészítési mód figyelhető meg az országban. A Mandarin és a Shandong Peking környékén hódít, és jellegzetessége, hogy köretként tésztát, illetve gőzölt kenyeret fogyasztanak. A kantoni és Chaozhou ételek félig főtt húsokból és zöldségekből állnak. A shanghai-i konyha a vörösre főtt ételekről, a szecsuáni pedig az erős fűszerekről híres. A tea a legkedveltebb alkoholmentes, a sör pedig a legkedveltebb alkoholtartalmú ital. A borokat csak az erős gyomrúaknak ajánljuk. Az égetett szeszek közül a legnépszerűbb a maotai, amely annyira erős, hogy üzemanyag helyett is használható.

Ünnepek, rendezvények

A Nemzeti Nap október 1. A Kínai Újév beköszöntét februárban ünneplik, petárdákkal, tűzijátékkal. A Lámpás Fesztivál zárja az ünneplést a híres oroszlán táncokkal. A Ching Ming a mi Mindenszentek ünnepünkhöz hasonló, és áprilisban ünneplik. Júniusban Hong Kongban tartják a híres Sárkány Hajó Fesztivált. Rengeteg vallási ünnepük is van a buddhistáknak, ezek közül a legnagyobbak: Guanyin születésnapja, Mazu születésnapja, a Szellemek Hónapja és a Hold Fesztivál.

Sportolási lehetőségek

A futball mellett a legnépszerűbb sportok Kínában a katonai játékok, asztalitenisz, fallabda és a golf. A fiatalok körében a kosárlabda is népszerű. Jónéhány hagyományos sportot is űznek Kínában, ilyen például a "sárkány hajó verseny", amiből megmérettetést a Duan Wu fesztivál alkalmával rendeznek. Népszerű még a mongol stílusú bírkózás és lóverseny is. A sakk, a go és a speciális kínai sakk is kedvelt játékok. A kínaik számára a fizikai erőnlét és fittség nagyon fontos. A nyugdíjas embereket is gyakran lehet látni, amint különféle gyakorlatokat végeznek egészségük megőrzése érdekében.

Főbb látnivalók

 mi ezeket ajánljuk - klikk ide 

Peking az ország fővárosa. Az egész országot innen irányítják, és itt döntenek a több ezer kilométerre élők sorsáról is. Az időzónákkal mit sem törődve a pekingi időt kell az egész országban használni, a pekingi dialektust kell beszélni, és az ügyes-bajos dolgokkal is ide kell fordulni. A leghíresebb látnivalók a Tienamnen tér, a Tiltott Város és a Nyári Palota.

Shanghai 15 órás vonatútra van Pekingtől, és az ország legnyugatiasabb városa. A város látnivalóinak nagy része a Puxi városrészben van. A leghíresebb a Qiuxia Pu és a Guyi park a Ming dinasztiából. Érdemes még megtekinteni a Tang és Long dinasztiák pagodáit is.

Hongkong 1997-ben került vissza Kína uralma alá. A világ legforgalmasabb kikötője, és egyik legnagyobb pénzügyi központja. A brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el eredeti kultúráját, szokásait. A Gyöngy-folyó déltájától keletre, az ország délkeleti részén található Hongkong, ami Kína leggazdagabb városa, köszönhetően liberális gazdaságpolitikájának, és a pénzügyben valamint a kereskedelemben betöltött központi szerepének. A világ legforgalmasabb kikötője Hongkong. 1997-ben került vissza Kína uralma alá, de a brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el kultúráját, szokásait. Nagyon híres az itt rendezett Sárkány Hajó Fesztivál. A Disneyland és az Óceán Park a Föld legszínvonalasabb tematikus parkjai. Hongkongot gyakran írják le úgy, mint Kelet és Nyugat találkozását. Ez megmutatkozik a kultúrában is, de különösen a vásárlás, az éjszakai élet és az étkezés területén észrevehető.

A világ minden tájáról érkeznek ide vásárolni az emberek, mert itt a legújabb európai divattól kezdve a hagyományos kínai viseletig mindent kapni lehet. A sétálóutcák, áruházak, különféle tervezők butikjai között sétálgathatunk, máskor meg elveszhetünk a nyüzsgő Stanley és Jade Piacok forgatagában. Minden negyedben találunk ódivatú üzleteket, ahol gyógynövényekből készült kínai orvosságokat árulnak. A legjelentősebb ezek közül a Sheung Wanban található Bonham Strand, ahol sokféle tabletta, növény és szárított állat várja vevőket.

Hongkongban a nyüzsgő éjszakai életnek két fő központja van, Lan Kwai Fong és Wanchai, ezeket a helyiek és a külföldiek egyaránt látogatják. A csendesebb időtöltésre vágyók ellátogathatnak a Viktória Csúcsra, ahonnan elképesztő kilátás nyílik a városra. A Tsim Sha Tsui partszakasz sétányán sétáló ifjú párok szállingóznak. Mivel a hongkongiak számára a vásárlás is a szórakozás egy formája, népszerű hely a Templom Utcai Éjszakai Vásár is.

Hongkong világváros jellege a konyháján is megmutatkozik. Bár a változatos kínai ételek a legnépszerűbbek, különösen a tengeri herkentyűk, megtalálhatóak itt az európai, amerikai, japán, koreai és sok más konyha éttermei is.

A szórakoztatás és az előadó-művészet szintén visszatükrözi a kínai és nyugati kultúra keveredését Hongkongban. A nyugati stílusú színház és a hagyományos kínai opera egymást váltják a színpadokon.

Xian valamikor a világ kulturális központja volt, az ókorban fejlettebb volt, mint a Római Birodalom. A város legnagyobb nevezetessége a 10.000 agyagkatona, melyek rendezett sorban, fegyverekkel védik a rájuk bízott dolgokat. Érdemes felkeresni a régi városfalat, a muzulmán negyedet és Banpo kőkori falvát is.

Macao nemrég került vissza Kína fennhatósága alá. A város a portugálok ideérkezése óta kultúrák találkozóhelye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Szent Pál székesegyház, melyet olaszok terveztek, japánok építettek, portugálok használtak és melyet egy kínai tájfun döntött romba. A legszebb kilátás a városra az Erőd hegyről, vagy a Guia erődből nyílik. A látnivalókat a fenséges helyi konyha remekművei egészítik ki. A játékos kedvűek szintén előszeretettel keresik fel Ázsia Las Vegasát.


 Magyar Nagykövetség - Peking 
 Sanghai Főkonzulátus 
 Sanghai Kurir 

                                    



Magyar Köztársaság Nagykövetsége
San Li Tun, Dong Zhi Men Wai No.10
Beijing 100600,
Telefon: (+86)10 6532-1431


Magyarország Shanghai Konzulátusa
SOHO Century Plaza, SOHO Square,
Century Avenue 1501 és Xiangcheng road 288.,
Telefon: (+86)21 6341-1007




10 érdekesség kínáról

1. Börtön(pót)töltelékek

Kínában teljesen bevett szokás a gazdagok köreiben, hogy ha egy gazdag embert börtönre ítélnek, akkor felfogad valakit, aki (jó pénzért persze) leüli helyette a büntetést.

2. Légszennyezettség

Abban semmi újdonság nincs, hogy a kínai nagyvárosokban (például Pekingben) európai mértékkel mérve elképesztő a légszennyezettség. Az már inkább érdekes, hogy ez nem csupán a kínaiakat érinti, például San Francisco légszennyezettségének 29 százaléka Kínának köszönhető.

3. Angol nyelvtudás

Kínában többen beszélnek angolul, mint az Egyesült Államokban. Ez persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas az eltérés a két ország népességében, ugyanakkor elgondolkodtató, hiszen jól mutatja, milyen hihetetlen embertömegről beszélünk.

4. Béreljen barátnőt!

Az egyke-politikának köszönhetően mára annyira elcsúszott a nemek aránya, és annyira rossz a fiatal férfiak helyzete, hogy egy szolgáltatás bérbarátnőt kínál. Nem is kerül olyan sokba, heti 8500 forintnyi jüanért hozzájuthat, akinek szüksége van rá.

5. Hatalmas ütemben nő a népesség

Mindennek ellenére a népesség elképesztő ütemben nő, olyannyira, hogy ha az ország lakossága egyesével vonulna el előttünk, a sornak (a gyarapodás miatt) soha nem lenne vége.

6. Szellemvárosok országa

Kínában egyre-másra nőnek ki a nagyvárosok a földből, apró probléma, hogy ezeknek a településeknek egy része valódi szellemváros. Akkor miért építik? Azért, hogy munkát adjanak az embereknek, és hogy fenntartsák a gazdasági növekedést. Hogy ebből nem is olyan sokára hatalmas gazdasági probléma lehet? Az is biztos, miként az is, hogy azt mi is nagyon meg fogjuk érezni.

7. Mindenütt New York

Ha az építkezések ebben az ütemben folynak, akkor 10 év múlva Kínában legkevesebb 10 New York-nagyságú metropolis lesz. Ezalatt az évtized alatt egyébként az ország lakossága várhatóan 350 millió fővel gyarapodik majd.

8. Dübörög az agyelszívás

Alighanem ez az ország egyik legnagyobb problémája, hiszen tíz egyetemistából 7 külföldre megy tanulni, és nem is tervezi, hogy valaha hazatér. És hogy melyik a kedvenc célország: az Egyesült Államok. (Ennyit a hanyatló nyugatról...)

9. Elképesztő dugók

Ahol sok ember él (különösen a nagyvárosokban), ott óhatatlan a sok dugó is, ezek között akadnak világbajnok méretűek is. Az eddigi legdurvább 2010 augusztusában volt, 10 napig (!!) tartott és 100 kilométer hosszú volt a Pekingből Mongóliába vezető úton.

10. Egy bizarr per

Végére egy inkább érdekes, mint hátborzongató történet: egy férfi beperelte a feleségét, és nyert is – mert az csúnya volt. A történet úgy kezdődött, hogy a nő (még mielőtt megismerkedett volna leendő férjével) 27,5 millió forintnyi jüanért csináltatott plasztikai műtétet, amiről természetesen a pasas nem tudott. Nagy volt hát a csodálkozás, amikor a megszülető gyerekek (hogy is fogalmazzunk...) esztétikai kihívásokkal küzdöttek. A férfi felháborodott, perelt és nyert is.