Társadalmi szerepvállalás

×

Hibaüzenet

  • Deprecated function: Array and string offset access syntax with curly braces is deprecated in include_once() (line 20 of /home/tucrpaao/public_html/kinainfo.hu/drupal/includes/file.phar.inc).
  • Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters drupal_get_feeds() függvényben (/home/tucrpaao/public_html/kinainfo.hu/drupal/includes/common.inc 394 sor).

Társadalmi szerepvállalás

a kínai gyógyászatban a legfontosabb a megelőzés



A 26 éve hazánkban élő kínai orvost a Tradicionális Kínai Orvoslás nagykövetének tarjuk. Dr. Chen Zhen PhD., ►  Közép-Európai Kínai Orvosi és Gyógyszerészeti Közhasznú Egyesület  elnöke, ►  Heilongjiang Egyetem  professzora, magyarországi delegált képviselője, a ►  North China University of Science and Technology  professzora és stratégiai tanácsadója, valamint a ►  Kínai Művészeti Központ  tagja. Orvos, aki több százezer kilométert tett már meg Budapest és Kína között, hogy megértesse, megismertesse országa hagyományait. A kulcs, a legegyszerűbb ősi titok: életed legyen a gyógyszered, mert az ember legjobb orvosa önmaga. Dr. Chen biztos benne, hogy ezt egyszer mindenki megérti.

₪ Dr Chen Zhen ₪

A kínai orvos valaha csak addig kapott fizetést, ameddig a páciensei egészségesek maradtak. A jó orvos ugyanis nem gyógyít, hanem a bajt segíti elkerülni. Néhány kannányi friss, forró szűztea pár palacknyi rosttal dúsítva, hidegen. Egy-két tucat jótevő mézes jujuba, csemege gesztenye, szerzetesek körtéje, néhány sor csüdfűgyökér, pirított ginkómag, és ginsengszeletkék. Dr. Chen orvosként finoman építi a hidakat a két kultúra közé.

A fiatalon a növények és a virágok érdekelték. A hegyes-völgyes kínai vidéken a náluk ismert "mezítlábas doktorok" nyomát követve válogatta a virágokat, gumókat, gyökereket, különféle terméseket mérgező és gyógyító csoportokba. Megtanulta szinte mindahány történetét, jótékony és káros hatását. Azt remélte, egyszer Nobel-díjasként ismeri majd meg a világ. De hogy orvosként? Ezt pedagógus édesanyja szerette volna a legjobban: ő is, akárcsak a nagymama folyton beteg volt, s csakis az egyszülött fiúban bíztak, hogy ő lesz majd, aki segít. Chen így nekifutott a Kínában akkor, 1978-ban embert próbáló, rendőrtisztekkel felügyelt felvételinek. Százból jó, ha egynek sikerült, Chen bejutott. Gyógyszerésznek is tanult, de beleszeretett a kórházi munkába is. Diákként 24 órás kórházban dolgozott, ahol hagyományos és modern orvosi eszközökkel is gyógyított, este a patikában ügyelt. Jól beszélt angolul, úgyhogy diplomáciai ügyekben professzorai mindig őt hívták. Aztán 1989-ben egy orvoscsoporttal, harmadmagával Közép-Európába jött, Magyarországra. Akkor az itt még teljesen "kínainak" számító fitoterápiáról és az akupunktúráról tartottak előadásokat. Chent Magyarország egészen meglepte. Leginkább az, hogy itt mennyire kedvesek, nyitottak az emberek, ugyanakkor milyen keveset tudnak a természetgyógyászatról. Három éven keresztül ingázott a két kontinens között, s kétségek nélkül hitte: egyszer a két világ összeér. Ekkor már a közös "gyógynövénybázisról" is szólt a munka. Csakhogy a projekt 1992-ben véget ért. A végére 20 fősre duzzadt orvos csapat hároméves munkáját nem fizették ki Magyarországon. Chen doktor mégis azt mondta: ezt itt nem lehet lezárni. Sem a "hídépítést", sem a több száz gyógynövény "összeolvasását". Folytatta, később már családi kooperációban. Gyógyszerész felesége és kislánya is átköltözött. S csak egy apró adalék a család életéhez: Dr. Wang Fan, a gyógynövények feldolgozásához szükséges hagyományos szárító, őrlő kézi szerszámokat, valamint a Kínában nélkülözhetetlen gombatönköt tette úti csomagjába. Így indult neki a 8 napon és hét éjszakán át tartó hosszú útnak. A magyar életben talán kislányuk vette legkönnyebben az akadályokat. Siwen kezdettől imádta a magyar konyhát, s nyelvi nehézségei sem sokáig voltak.

Ma már mindketten a debreceni egyetem oktatói, s aki valaha közelebbi kapcsolatba került a keleti gyógyászattal, Chenékkel is egészen biztosan találkozott. A családfő legnagyobb vágya, hogy "megrajzolhassa" Európa gyógynövénytérképét. Megtalálja a lehető legtöbb kínai növény magyar megfelelőjét, hiszen jó részük ezen a kontinensen nem honos. Eddig 56 teljesen azonos gyógynövénypárt találtak. Míg a keleti gyógymódokat évtizedekig kuruzslásnak minősítette a nyugati orvostársadalom, ma már egyetemen oktatják. Dr. Chen Magyarországon maradt, hogy elsőként népszerűsítse a kínai hagyományos gyógyászat lehetőségeit. Megalapozta a kínai gyógynövények magyarországi kutatását és felhasználását, a kínai gyógyászat egyetemi szintű oktatását. Munkája nyomán az Európai Unió döntéshozókat is rávette a két kultúra közötti közeledés és együttműködés támogatására. Ő írta az első olyan könyvet, amely magyar nyelven átfogó képet adott a kínai hagyományos orvoslásról. Most már feleségével közösen saját budapesti gyógynövénybázisukon készíti az Európai Unió támogatásával kínai gyógynövénytermékeiket. 2006-ban az Európai ügyekért felelős miniszter "Az egyenlő esélyekért" szakmai díjjal tüntette ki. Dr. Chen a Közép-Európai Hagyományos Kínai Orvosok Szövetségének elnöke is.

₪ a Kínai Művészeti Központ az Oriental Herbs gyárában ₪

És miközben itt, Európában épp a magyarok "megmentésén" dolgozik, s a gyógyszermentes világot hirdeti, legnagyobb bánatára Kínában sem minden a régi. Ott is egyre szabadabb a gyógyszerfogyasztás. "Kemény tél után virágzó tavasz jön", idézi magyarul a kínai mondást Chen doktor, és mindjárt választott hazájára alkalmazza azt: "Barátaimon, munkatársaimon látom, mennyire megviseli őket Magyarország mostani nehéz helyzete, és milyen könnyen csüggednek. Én viszont azt mondom: az ilyen helyzeteken önbizalommal, kitartással és összefogással lehet és kell is úrrá lenni.


Gyógynövények nyomában

A tatárjárás idején a mongol hordák nem csak pusztítást hoztak Magyarországra, hanem a gyógyítás lehetőségét is, amely furcsa elgondolás, de logikus Dr. Chen Zhen elmélete, aki több mint 20 éve kutatja a Magyarországon fellelhető kínai gyógyfüveket, és jó néhányat talált.

- 144 kínai gyógynövény azonosításáról beszélhetünk. Hetvenről már bebizonyosodott, hogy tökéletesen azonosak a Kínában fellelhető fajtákkal. Ilyen például az útifű, a gyermekláncfű (népies nevén pitypang), az édesgyökér (népies nevén cukorkóró). Én ennek az okát a tatárjáráshoz vezetem vissza. Jöttek a mongol seregek, és hozták magukkal az utánpótlást is: kecskét, birkát, lovat, növényeket, gyógyfüveket. A magok talán így eresztettek gyökeret.

₪ a kínai gyógyászat a megelőzésre épít ₪

Dr. Chen irodájában az asztalon színes gyümölcsök, teák hevernek… - Mivel már a látvány, a színek is hatnak az egészségre, így a hangulatra is - hívta fel a figyelmet Dr. Chen.

- A piros a szívre, a zöld a májra, a fekete a vesére, a fehér a tüdőre hat. A tüdőre nagyon kell vigyázni, főleg télen, az influenza idején, de azért is, mert a városok levegője nagyon füstös, szennyezett. Szerencsére az emberek egyre jobban figyelnek a betegségek megelőzésére. Régen, még a rendszerváltás előtt a helyzet sokkal rosszabb volt Magyarországon. A gyógyszerek olcsóbbak voltak, mindenki inkább azokat szedte. Azóta egyrészt drágultak, másrészt egyre több kutatás bizonyítja a káros mellékhatásukat. Az antibiotikumokkal kapcsolatban az Orvosok Világszövetsége néhány éve kiadott egy figyelmeztetést, hogy nagyon legyengítik a szervezet ellenállását. Sokan azt keresik, hogyan lehet egy-két nap alatt meggyógyulni, ám ilyen gyorsan csak a tüneteket lehet elnyomni.

₪ Dr Chen Zhen ₪

Kik nyitottabbak a Tradicionális Kínai Orvoslásra, például a gyógynövények használatára?

- Az idősebb korosztály. Cégünk szakmai csapata tavaly előtt készített egy nem reprezentatív kérdőíves felmérést, ami azt mutatta, hogy a nyugdíjasok egynegyede fontosnak tartja a prevenciót és elfogadja a TCM, azaz a Tradicionális Kínai Orvoslás elveit. Ugyanakkor rossz hír, hogy az idősek 95 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. Kínában ez fordítva van. Hatvan felett új élet kezdődik, az ember boldog, mert van ideje unokázni, barátokkal találkozni, táncolni járni.

Egy másik kutatás meg azt mutatta, hogy a fiatalok jó része egyáltalán nem figyel az egészségére. A hagyományos kínai orvoslás úgy tartja, az ember olyan, mint a fa. Amikor fiatal, a fa gyökere, ha jó a föld, erős lesz a gyökér. Később, ha középkorú, a kiegyensúlyozáson a hangsúly, így nő az egyenes fa.

Egyre többet hallani arról, hogy az étkezés milyen fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. Mire érdemes figyelni?

- Érdekes hasonlóság a magyarok és a kínaiak között a leves szeretete. Magyarul mondják, hogy „marhajó”. Egy jó marhahúsleves, egy kicsi fahéjjal, ánizzsal, tényleg nagyon jó az egészségnek. Vagy az a szó, hogy „erőleves” szerintünk a leves valóban erőt ad. Ha valakinek a gyomrával van gond, krónikus gyomorfájás, fekély, reflux, a mindennapi leves fogyasztás enyhít a problémán. A szervóra szerint az emésztőrendszerünk délelőtt 9 és 11 között a legaktívabb, ilyenkor érdemes egy meleg levest vagy teát fogyasztani a bőséges étkezés mellé.

₪ magyar és kínai levesek - rokonok ₪

A középkori Európában gyógynövényekkel gyógyították az embereket. A huszadik századra, a gyógyszeripar fejlődésével kuruzslásnak minősítették ezt a tudományt. Ön miért fordult a gyógynövények felé?

- A világ nagy változás előtt áll. A WHO tavaly kiadott egy gyors riasztást, hogy minden járvány sokkal több súlyos beteggel jár, mint korábban. Magyarország a betegségek tekintetében nagyon rosszul áll. Ha valaki súlyosan megbetegszik, sajnos jó eséllyel meghal. Ehhez hozzájárul a légszennyezettség, a sok elektronikai eszköz, a sok vegyi anyag is. A probléma persze az egész világon létezik. A vírusok egyre erősebbek, egyre tovább tartanak a járványok. Egy új gyógyszer kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe. A gyógynövény viszont adott. Kínában a gyógynövények használata 5000 éves múltra tekint vissza. A régi könyvekben ott rejlik a tudás. Mondok egy érdekes példát. Néhány éve felütötte fejét a SARS vírus. Kínában időszámításunk szerint 400-500 körül volt egy hasonló tünetekkel járó járvány. A könyvekben leírták a tüneteket és azt is, mivel gyógyították. A gyógynövények nagy előnye még, hogy nemcsak egy hatóanyagot tartalmaznak, hanem többfélét, ami más kórokozókat is támad, miközben az immunrendszert támogatja.


Egészséges tavaszi megújulás

Idén tavasszal mozgásba lendül a természet. Ilyenkor leginkább a máj meridiánját kell erősítenünk, méregtelenítenünk ez által formás külsőt nyerhetünk. A Hagyományos Kínai Orvoslás (TCM) elve szerint egészségünk védelmének érdekében 3 alapvető irányt kell követnünk. Az első alapelv a tápanyagok pótlása. A fogyókúra időszakában is rendszeresen fogyasszon teljes értékű ételeket, proteinben, aminosavban és nyomelemben gazdag élelmiszert. Az egyhangú étrend – hiába csekély mennyiségű – nem indítja be a zsírbontási folyamatokat, hiszen a zsíranyagcseréhez szükséges nyomelemek nem jutnak be szervezetünkbe. Tavasszal zöld színbe borul a természet, s a máj meridiánra is jótékony hatással vannak a zöld táplálékok. Fontos tápanyag a klorofill, amely a növények zöld színéért (pl. Szűztea) felelős.

Klinikai vizsgálatok alapján sok elhízott ember szenved pajzsmirigy alulműködéstől. Az emberi szervezet az idő múlásával könnyen túlsúlyossá válik. Fontos, hogy több irányból óvjuk egészségünket. A legújabb kutatási eredmények kimutatták, hogy a túlzott cukor-, só- és zsírbevitel megzavarja a nyirokkeringést is. A kor előrehaladtával egészségünk védelmének érdekében pótolnunk kell a vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat.

A második hangsúlyos irányelv, hogy biztosítsuk szerveink harmonikus működését, tápláljuk a meridiánokat, a belső energiacsatornákat. Őrizzük meg agyunk vitalitását, hormonháztartásunk egyensúlyát.

A harmadik alapelv a méregtelenítés. A TCM a méregtelenítéshez sorolja a kilégzést, a vizelet kiválasztást, a székletürítést, valamint a meridiánok méregtelenítését. Az utóbbi megvalósulása azért lényeges, hogy az energia akadálymentesen tudjon áramolni a szervezet csatornáiban. Ha figyelmet fordítunk arra, hogy bélrendszerünket megtisztítsuk a felhalmozódott salakanyagoktól, úgy elősegítjük a fogyókúra eredményességét és mindez jó hatással van egészségünkre, fiatalságunk megőrzésére.

Egy gyakorlott fogyókúrázó számára jól ismert, hogy a teltségérzet kialakulását a rostbevitel növelésével érhetjük el. Azt már kevesebben tudják, hogy léteznek úgynevezett oldhatatlan rostok (pl. gabonafélékben, alma héjában), illetve oldható rostok (inulin, glukomannán), melyek folyadék hatására kocsonyás, zselés kolloidot képeznek. A túlzott oldhatatlan rostfogyasztás megterheli a gyomrot és a bélrendszert, s csak a széklet mennyiség növelésére alkalmasak, de nem rendelkeznek olyan jótékony hatással, mint az oldható rostok. Ezen rostok duzzadóképessége rendkívül jó, melynek feltétele a sok folyadék fogyasztása. Ahogy keresztülhaladnak az emésztőrendszeren, szinte „átsimogatják”, ápolják a bélrendszer hámfelületét, egyensúlyban tartva a bélflórát. A felszívódást követően kedvező biokémiai hatást ér el a zsírral és a koleszterinnel.


 kínai gyógynövények 
 egészségmegőrző praktikák 
 gyógyító kínai konyha 

                                    



Dr. Chen Zhen 1988-ban járt nálunk először egy Kína és Magyarország közötti tudományos együttműködés keretében, majd a következő évben végleg le is telepedett Magyarországon. Európai orvosokat tanított az elmúlt közel húsz évben az akupunktúra és a gyógynövények használatára. Másokkal együtt előadásokat tartott, tanfolyamokat szervezett. Felesége munkatársa is: dr. Wang Fan, a gyógynövények szakértője 1992-ben követte párját Magyarországra. Megalapították a több mint 20 éve működő Oriental Herbs Kft.-t, amely azóta is szüntelen fejlődésben van. Termékeit Dr. Chen Patika néven forgalmazza. „Sok növénynek van magyar megfelelője is, de számosat Kínából hozatunk” – meséli dr. Wang. Az évek során olyan nagy kereslet alakult ki a termékek iránt, hogy kis üzemükben lassan már nem tudták kielégíteni a megnövekedett igényeket. Nem csak az egészség iránt elkötelezettek, hanem a környezetüket is védik: gáz helyett geotermikus energiával fűtik-hűtik a termelőüzemet, valamint a mellette álló irodaépületet és raktárt; ezzel költségeiket is jelentősen csökkentik. Dr. Chen Zhen szerint a magyarországi fizetőképes kereslet csökkenése ellenére az emberek egyre inkább a tudatos táplálkozás felé fordulnak. Nem csak tájékozottságból, hanem mert tudják, hogy anyagilag (is) jobban járnak a megelőzéssel, mint ha kénytelenek betegállományba, végső esetben kórházba menni. Az Oriental Herbs piaci rést talált korszerű, megbízható minőségű, pénztárcakímélő termékeivel, nem kell aggódniuk a következő évek várható nehézségeitől – vallják a piac egyéb szereplői.



Praktikák

Lengébb öltözék és a korai fekvés és ébredés

Az őszi időszakban érdemesebb korábban lefeküdni, korábban felkelni reggel és szabad levegőn többet mozogni. Ha mély légző gyakorlatokat végzünk a szabadban, a friss, oxigéndús levegő kitisztítja a tüdőnket. A hagyományos kínai gyógyászat azt vallja, hogy tavasszal minél később szabaduljunk meg a meleg ruházattól, ősszel pedig a lehetőségekhez képest későn öltözzünk be, fokozatosan szoktatva testünket a hűvösebb időjáráshoz, így támogatva immunrendszerünk megfelelő működését. A hagyományos kínai légzésterápia a qigong hazánkban is népszerű. Számos iskola várja az érdeklődőket, köztük az ►  Ébredő Sárkány Autentikus Kungfu Iskola  is.

a ►  kínai praktikákról  bővebben itt olvashatsz


Kínai orvoslás Magyarországon

Magyarországon a hagyományos kínai orvoslás, illetve annak legismertebb ága, az akupunktúra néhány évtizede jelent meg. Az utóbbi 15 évben magyar orvosok is voltak kint tanulni, és kínaiak is tartottak itt tanfolyamot. Eőry Ajándok az első magyar orvosok között volt, akik elsajátították, alkalmazták és tanítványaiknak is továbbadták ezt a gyógymódot. Jelenleg csupán egy-két kórház van, amelyben akupunktúrás kezelés folyik (pl. Szent János kórház, Szent István kórház), néhol szakrendelőkben is előfordul, de nem ez a jellemző: leginkább magánrendelőkben vehető igénybe ez a gyógyító eljárás. Egy jogi akadály is nehezíti a módszer elterjedését: Magyarországon akupunktúrás kezelést kínai orvos egyedül nem végezhet, csak olyan magyar szakorvos mellett, akinek van akupunktúrás végzettsége is.

A hagyományos kínai gyógymódról az emberek többségének azonnal az akupunktúra jut az eszébe, de természetesen többfajta gyógyító eljárás kombinációjáról van szó. Nyolc-tíz évesnél fiatalabb gyermekeknél, vagy a tűtől rettegő felnőtteknél az akupunktúra szelídebb változatát, az akupresszúrát használják. Ennek előnye, hogy akár otthon, a családtagok egymás közt is alkalmazhatják. Gyengébb a hatása, de az adott pontra gyakorolt nyomás, vagy a professzionális változatban az akupresszúrás masszázs kiválthatja az akupunktúrához hasonló hatást. Mindezt a gyógynövények alkalmazása teszi komplexé. Ezek száz százalékban természetes szerek, de többfajta formátumban adhatók a betegnek: tablettába préselve, kapszulában, teakeverékben, stb. Maguk a gyógynövények Kínában honosak, de van Magyarországon ismert összetevő is közöttük, pl. az ánizs, az édeskömény, a fokhagyma, a dió, méz, a mandarinhéj. Hasonló fajta például a kamilla, a gyermekláncfű, az eperlevél, de ezekből is a kínaiakat használják a keverékekben, mivel nehéz lenne a hatóanyag-tartalom egyeztetése. (Ha megszületik az Európai Unió gyógynövénytörvénye, az segíthet a szabványosításban.) Kínában az ismert gyógynövények száma két-háromezer, ebből az általános gyakorlatban 3-400 fajtát használnak.

Ősrégi tudomány ez, de nem lezárt régiség: Kínában, illetve a keleti orvoslást legteljesebben befogadó Amerikában ma is folynak a kutatások, folyamatos az újonnan megismert vagy civilizációs betegségek elleni hatóanyagok, eljárások, pl. az AIDS ellen bevethető szerek keresése.


Rendelők